-
1 θεραπεύοντες
θεραπεύωto be an attendant: pres part act masc nom /voc pl -
2 θεραπεύοντες
исцеляющиепомогающие служащиеΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > θεραπεύοντες
-
3 θεραπεύω
θεραπεύω, ein Diener, dienstbar, dienstwillig sein; Hom. einmal, Od. 13, 265 οὕνεκ' ἄρ' οὐχ ᾡ πατρὶ χαριζόμενος ϑεράπευον, vgl. ϑεράπων; so im tut. med. H. h. Apoll. 390. – Bes. als Untergebener einem Mächtigeren dienen, ihn verehren, ihm seine Verehrung durch Dienstleistungen beweisen; die Götter verehren, ἀϑανάτους Hes. O. 137; Διόνυσον Eur. Bacch. 82, vgl. I. T. 1105; ϑεούς, τὸ ϑεῖον, Plat. Legg. VI, 776 b Tim. 90 c; ϑεραπεύοντες καὶ ἁγνεύοντες ϑύομεν Lys. 6, 51; τοὺς ναούς Eur. Ion 111; Plat. ὡς δαιμόνων οὕτω ϑεραπεύσομέν τε καὶ προςκυνήσομεν αὐτῶν τὰς ϑήκας Rep. V, 469 a; die Aeltern, τοὺς γονέας, πατέρας τε καὶ μητέρας ibd. 467 a; Men. 91 a; ϑεραπεύεσϑαι ὑπὸ τῶν παίδων Lys. 19, 37; Eur. τοὺς βόσκοντας Ion 183; den Herrn, δοῦλοι τοὺς δεσπότας ϑεραπεύουσιν Plat. Euthyphr. 13 d. – Allgemein, pflegen, warten, Sorge tragen für Einen, bes. für einen Kranken, ὁ ἰατρὸς τὰ νοσήματα ϑεραπεύει καὶ ἐπισκοπεῖ Plat. Legg. IV, 720 d; ἰᾶσϑαι τὰ ϑεραπευόμενα σώματα III, 684 c; ἔϑνησκον οἱ μὲν ἀμελείᾳ, οἱ δὲ καὶ πάνυ ϑεραπευόμενοι, sorgfältig von Aerzten behandelt, Thuc. 2, 51; τοὺς ὀφϑαλμούς, heilen, Arist. Eth. 1, 13; Folgde, wie Ath. XII, 522 b. Auch übertr. auf Sachen, ausbessern, ἕνεκα τοῦ ϑεραπεύειν ἀεὶ τὰ πονοῦντα μέρη τῆς νεώς D. Sic. 4, 41; ὑποψίαν, den Argwohn zu beseitigen suchen, Plut. Lucull. 22; – σῶμα καὶ ψυχήν Plat. Gorg. 513 d; τοὺς ἵππους 516 e; τὴν γῆν, das Land bestellen, Xen. Oec. 5, 12 u. Sp.; μήτε σίτου γεύσασϑαι μήτε τινὰ ἄλλην ϑεραπείαν ϑεραπεῦσαι τὸ σῶμα Arr. An. 7, 14, u. ä. öfter bei Sp.; μύροις ἀγαϑοῖς χαίτην Archestr. bei Ath. III, 101 c; geistig, μέλλεις τὴν ψυχὴν τὴν σαυτοῦ παρέχειν ϑεραπεῦσαι άνδρὶ σοφιστῇ Plat. Prot. 312 c; τὴν διάνοιαν Rep. III, 403 d; μὴ μαϑοῦσι μηδὲ ϑεραπευϑεῖσιν εἰς ἀρετήν, die nicht zur Tugend erzogen worden, Prot. 325 c. – Durch Dienstleistungen Jemand zu gewinnen suchen, τὸ πλῆϑος τῶν Μυκηναίων τεϑεραπευκότα, er hat für das Volk Sorge getragen, Thuc. 1, 9; οἱ μὲν ἡμᾶς ἐν τῷ πολέμῳ δεδιότες ἐϑεράπευον 3, 12; γυναῖκα Xen. Cyr. 5, 1, 17, ihr die Aufwartung, den Hof machen; schmeicheln, Thuc. 3, 39; ϑερ. τὰς ϑύρας τῶν ἀρχόντων Xen. Cyr. 8, 1, 6. 3, 47, an der Thür erscheinen u. seine Aufwartung machen, wie αὐλὰς βασιλικάς D. L. 9, 63. Häufig auf Sachen übertr., ἱερά, dafür Sorge tragen, Thuc. u. A.; ἡδονήν Plat. Phaedr. 233 c Xen. Cyr. 5, 5, 41, der Luft nachgehen, auf das Vergnügen bedacht sein, ihm fröhnen; τὸ ξυμφέρον, seinen Vortheil wahrnehmen, Thuc. 3, 56; ϑεραπεύειν τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν, dafür Sorge tragen, 4, 67; Soph. πειρῶ τὸ παρὸν ϑεραπεύειν Phil. 149, versuche zu dienen, wie es der Augenblick erheischt; καιρόν, die rechte Zeit wahrnehmen, Pol. 11, 5, 2; vgl. Dem. 18, 307 τοὺς ὑπὲρ τῶν ἐχϑρῶν καιροὺς ἀντὶ τῶν τῆς πατρίδος ϑεραπεύειν; – auch c. inf., ϑεραπεύοντες τὸ μὴ ϑορυβεῖν, dafür Sorge tragend, daß sie nicht lärmten, Thuc. 6, 61; Sp.; ϑεραπεύουσι κόμην φαίνεσϑαι λιπαράν Plut. Lyc. 22; Luc. de merc. cond. 26.
-
4 θεραπεύω
A- εύσω Th.2.51
, etc.:—[voice] Med., [tense] fut. : [tense] aor.ἐθεραπευσάμην Nicostr.
ap. Stob.4.23.65 codd., Gal.11.295:—[voice] Pass., [tense] fut.- ευθήσομαι Id.10.617
: [tense] fut. [voice] Med. in pass. sense, Antipho4.2.4, Pl.Alc.1.135e: [tense] aor.ἐθεραπεύθην Id.Chrm. 157b
, etc.:—to be an attendant, do service, once in Hom., Od. 13.265:—[voice] Med., h.Ap. 390.II do service to the gods, ἀθανάτους, θεοὺς θ., Hes.Op. 135, Hdt.2.37, X.Mem.1.4.13, etc.;δαίμονα Pi.P.3.109
; Διόνυσον, Μούσας, E.Ba.82 (lyr.), IT 1105(lyr.); θ. Φοίβου ναούς serve them, Id. Ion 111 (anap.): abs., worship, Lys.6.51; do service or honour to one's parents, E. Ion 183 (lyr.), Pl.R. 467a, Men. 91a; serve, wait upon a master, Id.Euthphr. 13d, cf. Ar.Eq.59, 1261, etc.; θ. τὰς θήκας reverence men's graves, Pl.R. 469a.2 in Prose, pay court to, [ τινα] Hdt.3.80, etc.; in bad sense, flatter, wheedle, Th.3.12; θ. τὸ πλῆθος, τοὺς πολλούς, Id.1.9, Plu.Per.34; conciliate,τινὰ χρημάτων δόσει Th.1.137
, cf. Hdn.2.2.8; τὸ θεραπεῦον,= οἱ θεραπεύοντες, Th.3.39; θ. γυναῖκα pay her attention, X.Cyr.5.1.18; also τὰς θύρας τινὸς θ. wait at a man's door, ib.8.1.6;αὐλὰς θ. καὶ σατράπας Men.897
; αὐλὰς βασιλικὰς θ. D.L.9.63.3 of things, consult, attend to,τὸ ξυμφέρον Th.3.56
; ἡδονὴν θ. indulge one's love of pleasure, X.Cyr.5.5.41; θ. τὸ παρόν look to, provide for the present, S.Ph. 149(anap.);τὸ ναυτικόν Th.2.65
;τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν Id.4.67
;θ. τοὺς καιρούς D.18.307
: c. inf., take care that.., θ. τὸ μὴ θορυβεῖν, μὴ λείπεσθαι, Th.6.61,7.70;θ. ὅπως πολιτεύσουσι Id.1.19
; θ. ὡς .. Longus 4.1.4 θ. τὸ σῶμα take care of one's person, Pl.Grg. 513d;θ. αὑτούς Plu.Eum.9
;θ. τὰς τρίχας Longus4.4
; μύροις χαίτην θ. Archestr. Fr.62.3;θ. τοὺς πόδας LXX 2 Ki.19.24
: c. acc. et inf.,θ. κόμην φαίνεσθαι λιπαράν Plu.Lyc.22
.6 θ. ἡμέρην observe a day, keep it as a feast, Hdt.3.79;ἱερὰ -όμενα Th.4.98
.7 treat medically, Hp.VM9, Th.2.47,51;τοὺς τετρωμένους X.Cyr.3.2.12
;τραύματα Phld.Piet.89
;μὴ θεραπεύειν βέλτιον· θεραπευόμενοι γὰρ ἀπόλλυνται ταχέως Hp.Aph.6.38
; ;θ. νόσημα Isoc.19.28
;σώματα -όμενα Pl.Lg. 684c
; : abs.,οἱ θεραπεύοντες Phld.Ir.p.29
W.: metaph.,ὁ κοινὸς ἰατρός σε θεραπεύσει χρόνος Philippid.32
;λύπην.. οἶδε θεραπεύειν λόγος Men.591
;τὰ πονοῦντα μέρη τῆς νεώς D.S.4.41
; τὰς ὑποψίας allayed, Plu.Luc.22;ὑπόνοιαν Phlp.
in de An.408.3; δυστυχίαν assuage it, Luc.Ind.6.10 prepare, dress, food or drugs, Archestr.Fr.13.4, al., Dsc.2.76 ([voice] Pass.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θεραπεύω
-
5 ἀρκέω
ἀρκέω, fut. ἀρκέσω, att. ἀρκῶ, aor. ἤρκεσα, perfpass. ἤρκεσμαι; vgl. Buttm. Lex. I, 4; mit ἀρήγω zusammenhängend; viell. aus' ἈΛΚΕὨ entst., vgl. ἄλγος ἀργαλέος; eigtl.: tüchtig, stark sein; Plat. Theaet. 174 a ταυτὸν ἀρκεῖ σκῶμμα ἐπὶ πάντας –, es wirkt, trifft. – Bei Hom. nur wenige Formen: ἤρκει Iliad. 13, 440, ἀρκέσει Iliad. 21, 131 Od. 16, 261, ἤρκεσε Iliad. 6, 16. 13, 371. 397. 15, 529. 534. 20, 289 Od. 4, 292. – 1) abwehren, abhalten, τινί τι, z. B. οἷ λυγρὸν ὄλεϑρον Il. 6, 16; κῆρας μελάϑροις Eur. El. 1300; πατρίδι δόυλοσύνην Simonid. 36 (VII, 257); ὅς οἱ ἀπὸ χροὸς ἤρκει ὄλεϑρον Iliad. 13, 440; ὅς οἱ παιδὸς ἀπὸ χροὸς ἤρκεσ' ὄλεϑρον 15, 534; ἀρκεῖν τὸ μὴ οὐ ϑανεῖν, hindern, daß Einer umkomme, Soph. Ai. 727; der bloße acc. dabei Ai. 531. – 2) beistehen, helfen, nützen; τινί, Il. 21, 131 Od. 16, 261; φίλοις Soph. El. 314 Ai. 811; παισίν Eur. Hec. 1164 u. öfter; ῥόδον – νοσοῦσιν Anacr. 54, 5; ohne Zusatz, schützen, οὐδ' ἤρκεσε ϑώρηξ Il. 13, 371; πυκινὸς δέ οἱ ἤρκεσε ϑώρηξ 15, 529; οὐδὲν γὰρ ἤρκει τόξα Aesch. Pers. 270; vgl. Soph. Ai. 587; eigenthümlich 434 οὐδ' ἔργα μείω χειρὸς ἀρκέσας ἐμῆς, Schol. δείξας, βοήϑησας, d. i. ausrichten, vollbringen; οὐδ' οἱ ἰατροὶ ἤρκουν – ϑεραπεύοντες Thuc. 2, 47; ὅτ' οὐκέτ' ἀρκεῖ, da es nichts mehr hilft, Soph. Tr. 711. – 3) stark, vermögend sein, ausrei chen, σαφηνίσαι Aesch. Prom. 624; ἀρκέσω ϑνήσκουσα, es wird genug sein, daß ich sterbe, Soph. Ant. 543; vgl. O. C. 499; Ai. 76 ἐνδὸν ἀρκείτω μένων; ἀρκέσω ἐγὼ λέγων Eur. Or. 1592; vgl. Hel. 1290. Gew. impers. ἀρκεῖ, es genügt, reicht hin, Pind. Ol. 9, 3; Aesch. Spt. 239; ἀρκείτω βίος Ag. 1287; ἐμοὶ ἀρκεῖ τοῠτον μένειν Soph. Ai. 80; ταῠτά τοι οὐκ ἤρκεσε Her. 2, 115; vgl. Xen. Cyr. 4, 5, 44 οὔτε ἀρκέσω πράττων τι; ἀλλ' ἀρκεῖ καὶ τοῦτο Plat. Gorg. 498 a; öfter auch Folgde; πῶς ἡ πόλις ἀρκέσει ἐπὶ τοσαύτην παρασκευήν Plat. Rep. II, 369 d; ἀρκέσει αὐτῷ βίος οὕτω μέτριος V, 466 b; vgl. βίος ἀρκέων ὑπῆν Her. 1, 31; πρός τι Xen. An. 2, 6, 15; εἴς τι Mem. 3, 3, 10; ἀρκεῖ, ἢν παραγγείλῃ Xen. Cyr. 8, 1, 14; ὅσοις σώζεσϑαι ἤρκει δι' ὑμᾶς, sie ließen es sich gefallen, An. 5, 8, 13. – Part. ἀρκῶν, hinreichend; τὰ ἀρκοῠντα ἔχειν, sein Auskommen haben, Xen. Mem. 1, 2, 1; τῶν ἀρκούντων περιττὰ κτᾶσϑαι, mehr haben als man braucht, Cyr. 8, 2, 21; εὐωχία ἀρκοῦσα, reichlich, An. 6, 1, 5. – Pass., womit zufrieden sein, sich mit etwas begnügen, τινί, 9, 32; Plat. Ax. 369 e; οὐκ ἀρκεσϑεὶς τούτοις Pol. 13, 2, 4; ἀρκοῦμαι πεποιηκέναι ταῦτα 1, 20, 1; ἀρκεσϑήσομαι τοῖς ῥηϑεῖσι D. Sic. 3, 11; M. Ant. 1, 16; Leon. Al. 21 (VI, 329).
-
6 αρκεω
1) удерживать, отражать, отклонять(ὄλεθρον τινι ἀπὸ χροός Hom.; κῆρας μελάθροις Eur.)
ἀρκῆσαι τὸ μέ οὐ θανεῖν Soph. — помешать (чьей-л.) смерти2) оказывать помощь, приносить пользу, защищать(τινι Hom., Anacr., Trag.)
ὅτ΄ οὐκέτ΄ ἀρκεῖ Soph. — когда уже помочь нельзя;οὐκ ἤρκουν θεραπεύοντες Thuc. — они не помогали своим лечением3) противостоять, выдерживать, держаться(ἐπὴ πλεῖστον Thuc., Xen.; τινι ὡπλισμένῳ Soph.: πρὸς τοὺς πολεμίους Thuc.)
οὐκέτ΄ ἀρκῶ Soph. — я больше не могу4) быть достаточным, хватать(τινι Trag., Her., Plut.; εἴς и πρός τι Xen.)
τοσοῦτον ἀρκῶ σοι σαφηνίσας Aesch. — я сказал тебе это достаточно ясно:βίος ἀρκέων Her. — достаточные средства к жизни;τῶν ἀρκούντων περιττὰ κτᾶσθαι Xen. — иметь больше, чем нужно;ἀ. ἐπὴ τοσαύτην παρασκευήν Plat. — быть в состоянии все это доставить5) pass. довольствоваться, удовлетворяться(τινι Xen., Plat., Polyb., Diod., Anth.)
Θηβαῖοι τούτοις ἠρκέσθησαν Plut. — фиванцы этим удовольствовались -
7 θεραπευον
-
8 ἀρκέω
Aἤρκει Il.13.440
, A.Pers. 278: [tense] fut. ἀρκέσω: [tense] aor. ἤρκεσα, [dialect] Dor.ἄρκεσα Pi.O.9.3
:—[voice] Med., [tense] aor. ἠρκεσάμην, [ per.] 2sg. ἠρκέσω dub. in A.Eu. 213 (s.v.l.):—[voice] Pass., inf.ἀρκέεσθαι Hdt.9.33
, ἀρκεῖσθαι Poet. ap. Greg.Cor.p.425 S.: [tense] pf.ἤρκεσμαι Sthenid.
ap. Stob.4.7.63: [tense] aor.ἠρκέσθην Plu.Pel.35
, Luc.Salt.83: [tense] fut.ἀρκεσθήσομαι D.H.6.94
, D.S.1.8, etc.:—ward off, keep off, c. dat. pers. et acc. rei,σάκος τό οἱ ἤρκεσε λυγρὸν ὄλεθρον Il.20.289
, cf. 6.16;πατρίδι δουλοσύνην Simon. 101
;κῆρας μελάθροις E.El. 1300
(lyr.);ὅς οἱ ἀπὸ χροὸς ἤρκει ὄλεθρον Il.13.440
, cf. 15.534;τοῦτό γ' ἀρκέσαι S.Aj. 535
; ὡς οὐκ ἀρκέσοι τὸ μὴ οὐ.. θανεῖν would not keep off death, ib. 727.2 c. dat. only, defend,πυκινὸς δέ οἱ ἤρκεσε θώρηξ Il.15.529
; οὐδ' ἤρκεσε θώρηξ, without dat., 13.371.II c. acc. cogn., make good, achieve, .III mostly in Trag., and always in Prose, to be strong enough, suffice, c. inf., first in Pi.O.9.3; ἀρκῶ σοι σαφηνίσαι (- σας Linwood) A.Pr. 621 codd., cf. S.OT 1209 (lyr.): c. part., ἀρκέσω θνῄσκουσ' ἐγώ my death will suffice, Id.Ant. 547; cf. ; ἔνδον ἀρκείτω μένων let him be content to stay within, S.Aj.76; ;οὔτε ἰατροὶ ἤρκουν θεραπεύοντες Th.2.47
; ellipt., σοφοὺς ὥσπερ σύ, μηδὲν μᾶλλον· ἀρκέσουσι γάρ [σοφοὶ ὄντες] E.Heracl. 576;ἀ. εἴς τι X.Cyr.8.2.5
;πῶς ἡ πόλις ἀρκέσει ἐπὶ τοιαύτην παρασκευήν; Pl.R. 369d
; ταὐτὸν ἀρκεῖ σκῶμμα ἐπὶ πάντας holds equally for all, Id.Tht. 174a; ὅτ' οὐκέτ' ἀρκεῖ [ἡ μάθησις] when it avails no more, S.Tr. 711.2 c. dat., suffice for, satisfy,οὐδὲ ταῦτά τοι μοῦνα ἤρκεσε Hdt.2.115
, cf. S.Ant. 308, etc.4 abs., to be enough, avail, endure,ἀρκείτω βίος A.Ag. 1314
;οὐδὲν γὰρ ἤρκει τόξα Id.Pers. 278
; holdout, last,ἐπὶ πλεῖστον ἀρκεῖν Th. 1.71
, X.Cyr.6.2.31; οὐδ' ἔτ' ἀρκῶ I can hold out no longer, S.El. 186 (lyr.); ὥστε ἀρκεῖν πλοῖα to be sufficient in number, X.An.5.1.13: freq. in part., ἀρκῶν, οῦσα, οῦν, sufficient, enough,βίος ἀρκέων ὑπῆν Hdt.1.31
, cf. 7.28; a sufficiency,E.
Supp. 865;ἀρκοῦσα ἀπολογία Antipho 2.4.10
; ἀρκοῦντα or τἀρκοῦντα ἔχειν, X.Mem.1.2.1, Smp.4.35;τῶν ἀρκούντων περιττὰ κτᾶσθαι Id.Cyr.8.2.21
.5 impers., ἀρκεῖ μοι 'tis enough for me, I am well content, c. inf.,οὐκ ἀρκέσει ποθ' ὑμὶν.. εἴκειν S.Aj. 1242
, cf. X.An.5.8.13: c. acc. et inf., ; ἀρκεῖ ἢν.., ὅτι .., X.Cyr.8.1.14, Mem. 4.4.9; ἔμ' ἀρκεῖ βουλεύειν 'tis enough that I.., A.Th. 248; οὐκ ἀρκοῦν μοί ἐστι, c. acc. et inf., Antipho 2.2.2; ἀρκεῖν δοκεῖ μοι it seems enough, seems good, S.El. 1364.IV in [voice] Pass., to be satisfied with, c. dat. rei, Poet. ap. Greg.Cor.l.c.;ἔφη οὐκέτι ἀρκέεσθαι τούτοισι Hdt.9.33
, cf. Pl.Ax. 369e, Arist.EN 1107b15, AP6.329 (Leon.), Plot.5.5.3: abs., ib.3.6, etc.2 later, c. inf., to be contented to do, Plb.1.20.1, Ps.-Luc.Philopatr.29, etc. -
9 θεραπεύω
θεραπεύω, ein Diener, dienstbar, dienstwillig sein. Bes. als Untergebener einem Mächtigeren dienen, ihn verehren, ihm seine Verehrung durch Dienstleistungen beweisen; die Götter verehren; die Eltern; den Herrn. Allgemein: pflegen, warten, Sorge tragen für einen, bes. für einen Kranken; οἱ δὲ καὶ πάνυ ϑεραπευόμενοι, sorgfältig von Ärzten behandelt; τοὺς ὀφϑαλμούς, heilen. Auch übertr. auf Sachen: ausbessern; ὑποψίαν, den Argwohn zu beseitigen suchen; τὴν γῆν, das Land bestellen; geistig; μὴ μαϑοῦσι μηδὲ ϑεραπευϑεῖσιν εἰς ἀρετήν, die nicht zur Tugend erzogen worden. Durch Dienstleistungen j-n zu gewinnen suchen, τὸ πλῆϑος τῶν Μυκηναίων τεϑεραπευκότα, er hat für das Volk Sorge getragen; γυναῖκα, ihr die Aufwartung, den Hof machen; schmeicheln; ϑερ. τὰς ϑύρας τῶν ἀρχόντων, an der Tür erscheinen u. seine Aufwartung machen. Häufig auf Sachen übertr., ἱερά, dafür Sorge tragen; ἡδονήν, der Lust nachgehen, auf das Vergnügen bedacht sein, ihm fröhnen; τὸ ξυμφέρον, seinen Vorteil wahrnehmen; ϑεραπεύειν τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν, dafür Sorge tragen; πειρῶ τὸ παρὸν ϑεραπεύειν, versuche zu dienen, wie es der Augenblick erheischt; καιρόν, die rechte Zeit wahrnehmen; auch c. inf., ϑεραπεύοντες τὸ μὴ ϑορυβεῖν, dafür Sorge tragend, daß sie nicht lärmten -
10 θεραπεύω
θεραπεύω impf. ἐθεράπευον; fut. θεραπεύσω; 1 aor. ἐθεράπευσα. Pass.: impf. ἐθεραπευόμην; 1 aor. ἐθεραπεύθην; perf. ptc. τεθεραπευμένος (s. prec. and next entry; Hom.+; ins, pap, LXX; TestSol 9:7 P; TestJos 7:2; JosAs 29:4; ApcrEzk P 1 verso 2 [restored]; Philo; apolog. exc. Ar.)① to render service or homage, serve a divinity (Hes., Hdt.+; Diod S 5, 44, 2 οἱ θεραπεύοντες τοὺς θεοὺς ἱερεῖς; Arrian, Anab. 7, 2, 4; OGI 90, 40; SIG 663, 6; 996, 30; 1042, 10; Michel 982, 14; PGiss 20, 20; LXX [Thackeray p. 8]; EpArist 256; Philo, Spec. Leg. 2, 167; Jos., Bell. 7, 424, Ant. 4, 67; Ath. 16, 1 and 3; Orig., C. Cels. 8, 12, 17) pass. ὑπό τινος: οὐδὲ ὑπὸ χειρῶν ἀνθρωπίνων θεραπεύεται nor is he served by human hands Ac 17:25 (Field, Notes 127).② heal, restore (Athen. 12 p. 522b; SIG 1004, 21; 1168, 126; 1170, 20; 1171, 7; 1172, 5; Tob 12:3; Sir 38:7; JosAs; apolog. exc. Ar.; Hippol., Ref. 4, 44, 2; a ready transference is made to this mng. from the use of θ. in the var. senses of ‘care for, wait upon, treat medically’) τινά someone (Jos., Bell. 1, 272; of Jesus Orig., C. Cels. 2, 64, 17) Mt 4:24; 8:7, 16; 10:8; 12:15, 22; 14:14; 15:30; 17:16, 18; 19:2; 21:14; Mk 1:34; 3:2, 10; 6:13; Lk 4:23 (Horapollo 2, 76 ὑφʼ ἑαυτοῦ θεραπευθείς), 40; 10:9; 13:14b; J 5:10; Ac 4:14; 5:16; 8:7; 28:9; Qua; AcPl Ha 5, 36; 8, 36=AcPl BMM verso 10 (blind). τινὰ ἀπό τινος heal or cure someone from an illness (BGU 956, 2 ἐξορκίζω ὑμᾶς κατὰ τοῦ ἁγίου ὀνόματος θεραπεῦσαι τὸν Διονύσιον ἀπὸ παντὸς ῥίγου [= ῥίγους] καὶ πυρετοῦ) Lk 7:21. Pass. 5:15; 6:18; 8:2 (Tat. 16:3 al.). ἀπό τινος has a different mng. in vs. 43 οὐκ ἴσχυσεν ἀπʼ οὐδενὸς θεραπευθῆναι she could not be healed by anybody.—θ. νόσον καὶ μαλακίαν (cp. Philo, Det. Pot. ins 43; Jos., Ant. 17, 150) Mt 4:23; 9:35; 10:1; (τὰς) νόσους Mk 3:15 v.l.; Lk 9:1 (Just., A I, 48, 1; cp. 54, 10). Of wounds pass. (cp. Iren. 1, 3, 3 [Harv. I 27, 4]) Rv 13:3, 12; wounds healed by a plaster IPol 2:1. AcPl BMM verso 14 θ̣ε̣ρα[πεύων] (because of a lacuna the obj. cannot be determined). Abs. Mt 12:10; Mk 6:5; Lk 6:7; 9:6; 13:14; 14:3; —Fig. in isolated instances (e.g., Vi. Aesopi I c. 98 τὴν ὀργὴν ὁ λόγος θεραπεύσει): of God (Wsd 16:12) ὁ θεραπεύων θεός God, who can heal 2 Cl 9:7 (ὁ θεός, ὁ θεραπεύων καὶ ζωοποιῶν Theoph. Ant. 1, 7 [p. 72, 17]; of Christ Did., Gen. 105, 16; cp. Shmone Esre 8 רוֹפֵא … אֵל).—JHempel, Heilung als Symbol u. Wirklichkeit ’58; JDewey, Jesus’ Healings of Women, BTB 24, ’94, 122–31; JCarroll, Sickness and Healing in the NT Gospels: Int 49, ’95, 130–42.—On medical practice in the Gr-Rom. world, s. ANRW II/37/1–3, ’93–96. B. 306. DELG s.v. θεράπων. M-M. EDNT. TRE XIV 763–68. TW.
См. также в других словарях:
θεραπεύοντες — θεραπεύω to be an attendant pres part act masc nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θεραπεύω — και θαραπεύω και θεραπεύγω (AM θεραπεύω) 1. περιποιούμαι ασθενή 2. αποκαθιστώ την υγεία κάποιου, γιατρεύω (α. «αυτός ο γιατρός μέ θεράπευσε» β. «τούς... ἰατροὺς θεραπεύειν ἐκέλευσεν», Ξεν.) νεοελλ. 1. φρ. «θεραπεύω τις Μούσες, τα γράμματα κ.λπ»… … Dictionary of Greek
πανταχού — ΝΜΑ επίρρ. σε όλα τα μέρη, παντού (α. «πανταχού παρών» β. «διήρχοντο... θεραπεύοντες πανταχοῡ», ΚΔ) αρχ. 1. προς κάθε κατεύθυνση («σκοποῡμαι δ ὄμμα πανταχοῡ στρέφων», Ευρ.) 2. εξ ολοκλήρου, ολοσχερώς («τὸν δὲ πανταχοῡ ἀκήρατον ἐκβαίνοντα», Πλάτ.) … Dictionary of Greek